Pártay Lilla, magántáncos, koreográfus (Budapest, 1941. szeptember 25. – )

1961-ben végzett az Állami Balett Intézetben, Nádasi Ferenc tanítványaként. 1961-től az Operaház tagja, 1969-től címzetes szólista, 1971-ben magántáncosnői kinevezést kapott. 1968-ban a várnai Nemzetközi Balettversenyen bronzérmet nyer és az erre az alkalomra komponált Manon-kettősért a legjobb koreográfiának járó díjat is megkapta. A verseny után Cranko meghívta Münchenbe A hattyúk tava főszerepére. Az ottani sikerek után itthon a következő jelentős szerepeket táncolta el: A csodálatos mandarin Lány alakját (Seregi László, 1970) amely a későbbi években négy különböző koreográfiai adaptációban (Harangozó Gyula, Milloss Aurél, Seregi újabb verzióiban) emblematikus szerepalakítása lett.

Nagy sikerrel jelenítette meg a drámai hősnőt, Flaviát a Spartacusban (1974), azután A rosszul őrzött lány címszerepét Ashton vígbalettjében, Seherezádét Harangozó Gyula darabjában, illetve A bahcsiszeráji szökőkút Zarémáját Zaharov balettdrámájában (1975), s Seregi László Cédrusának Múzsáját (1975). Klasszikus szerepformálásai ugyancsak emlékezetesek: Odette-Odilia A hattyúk tava (Messzer, 1974), Giselle (Lavrovszkij) és Csipkerózsika (Guszev, 1975) balettjében.

Alakításait rendkívüli muzikalitás és elmélyült, érzelem teli ábrázolásmód jellemzi. Modern szerepekben is kiemelkedő alakításokat nyújtott, Maurice Béjart személyesen tanította be neki Brüsszelben Sacre du printemps című híres balettjét, amelyben a Kiválasztott lányt táncolta. A társulat külföldi turnéin kívül is többször vendégszerepelt külföldön: Angliában, Németországban, orosz színpadokon. Első jelentősebb koreográfiáját 1986-ban készítette Állatok farsangja címmel, ezt követték a Liszt-balettek: Elfelejtett keringők, Funerailles, Bölcsőtől a sírig (1986–1987). Első teljes estés balettjét, az Anna Kareninát (amely mind a mai napig repertoáron van) 1991-ben komponálta. Újabb jelentős művei: A velencei mór (1994), Ravel Boleroja (1995), Bartók Béla Concertojának táncváltozata (2001), 2003-ban Mozart életéről készít táncjátékot, 2007-ben pedig az Elfújta a szél koreográfiai adaptációját mutatták be.

Díjak, elismerések: Érdemes művész (1977), kiváló művész (1982), Kossuth-díj (1994.).